1996 Szemadám György megnyitón felolvasott szabadverse
2008.10.06
KÖRÖZÉS
Csikós Tibor kiállítása elé
A kör: tökéletesség, harmónia, örökkévalóság, állandóság, végtelen, egység, folyamatosság,
ciklikusság, zártság, védettség, egyszerűség, egyenértékűség, világmindenség.
Kör, szem, nap, föld, hold, állatöv, mandala, sámándob, kerék, koszorú, korona, gyűrű, karperec, öv, ostya, céltábla, a mi világunk.
Körök, bizonytalan célpontok, egyensúlykeresés, a hiányzó középpont, a kibillent világ, ismétlődő halmazok, recitálás, kántálás, ráolvasás, mantrázás. Belső világunk egyensúlyának keresése. Egymásra festett halmazok, egykor volt virágos mezők struktúrája, csillagvilágok idézése, kutak mélysége, utak lehetősége.
A festő: aki körbejár, a vándor, a bolond,: aki keres, aki mondja a magáét, aki tökéletlenkedik, aki diszharmóniát kelt, aki a múlandóság rabja, aki az álhatatlanság lovagja,
aki a végesség, a kétségesség, a folytathatatlanság prófétája, aki a visszanemtérő, a nyitott, a végtelen, a sokszínű, az értékelhetetlen.
Festő: aki szemet, napot, földet, állatövet, mandalát fest, aki sámándobot ver, aki körbeforog, aki koszorúért és koronáért küzd, aki gyűrűt, karperecet, övet öltve tetszeleg, aki felmutatja az ostyát, aki céltáblává lesz.
Fogjuk körbe most Csikós Tibort, a festőt, a tökéletességet kereső embert.
Budapest, 1996. február 28.-án
Szemadám György
Elhangzott a Fiatal Művészek Klubjában (Budapest, Andrássy út 112)
